Azok közül is, akik még soha életükben nem vettek részvényt, a legtöbb ember tudja, mi az az S&P 500. Felbukkan a nyugdíjpénztári kivonatokon, a pénzügyi hírekben, valamint a gazdaság jelenlegi helyzetéről szóló beszélgetésekben is. A legtöbb mérőszám szerint ez a hagyományos pénzügyi világ leggyakrabban hivatkozott mutatója.
A S&P 500 (Standard & Poor’s 500) egy tőzsdei index, amely az Egyesült Államok 500 legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatának teljesítményét követi nyomon, és amelyet széles körben az amerikai gazdaság pillanatnyi állapotát legjobban tükröző mutatóként tartanak számon.
A kriptovaluta-kereskedők számára ez talán lényegtelennek tűnhet. Azonban azok az intézményi befektetők, akik milliárdokat mozgatnak mindkét piacon, nem tesznek különbséget a kettő között. Amikor az S&P 500 miatt idegesek lesznek, nem csupán részvényeket adnak el. Mindent eladnak, beleértve a kriptovalutákat is.
Az S&P 500 indexről röviden: hogyan működik valójában ez az index?
Először is tisztázni kell, hogy nem lehet „egy S&P 500-at” vásárolni. Maga az index egy lista, nem pedig egy termék. Képzelje el úgy, mint egy fantázia sportcsapat névsorát, csakhogy sportolók helyett az amerikai üzleti élet 500 legnagyobb és legbefolyásosabb vállalatából áll: Apple, Microsoft, Amazon, JPMorgan, ExxonMobil és 495 másik.
Az indexet rendszeresen frissítik, a vállalatokat méretük és alkalmasságuk alapján veszik fel vagy veszik le róla. Az S&P 500-as indexbe való bekerülés már önmagában is a vállalat jelentőségét jelzi, míg a kikerülés ritkán jelent jó hírt.
Az index megértése szempontjából különösen fontos annak súlyozási módszere. Az S&P 500 egy úgynevezett piaci kapitalizáció szerinti súlyozás, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb vállalatok gyakorolják a legnagyobb hatást az index alakulására. Például az Apple önmagában is elérte már az index teljes értékének több mint 7%-át. Azokon a napokon, amikor az Apple részvényeinek árfolyama szárnyal, az S&P 500 index összességében emelkedik, még akkor is, ha a listán szereplő több száz kisebb vállalatnak rossz napja volt. A óriások irányítják a hajót.
Az index a gazdaság számos ágazatát fedi le (technológia, egészségügy, energia, pénzügy, fogyasztási cikkek, ipar), és ez az egyik fő oka annak, hogy nem egy adott iparág, hanem a gazdaság egészének barométereként tekintenek rá.
A tőzsde és a kriptovaluták közötti összefüggés: miért mozognak együtt?
A Bitcoint úgy tervezték, hogy valami teljesen újat képviseljen: egy decentralizált, határok nélküli monetáris hálózatot, amelynek semmi köze sincs a Wall Streethez, Washingtonhoz vagy a hagyományos pénzügyi rendszerhez. A létezésének első néhány évében ez a függetlenség nagyrészt valós volt. A kriptovaluta a saját ritmusában mozgott, saját hajtóerőinek köszönhetően. Ez azonban megváltozott, amikor megjelentek az intézményi befektetők.
Amint a nagy hedge fundok, vagyonkezelők és tőzsdén jegyzett vállalatok jelentősebb mértékben kezdtek befektetni a kriptovalutákba, a Bitcoin ugyanazon portfólió részévé vált, mint az S&P 500-as indexben szereplő részvényeik. És amikor bajba kerülnek a dolgok, a portfóliókat együtt likvidálják. Ennek eredményeként egy olyan mintázat alakult ki, amely ma már következetesen megismétlődik: amikor az intézményi befektetők „kockázatkerülő” módba váltanak (azaz a bizonytalanság elől menekülve eladják a növekedési eszközöket és készpénzt tartanak), ugyanazon okból kifolyólag egyidejűleg eladják a technológiai részvényeket és a bitcoint is.
A mögöttes logika egyértelmű. Erős gazdaságban, alacsony kamatok mellett az intézményi tőke a „kockázatos” eszközök felé áramlik: az S&P 500 indexben szereplő, gyorsan növekvő technológiai vállalatok felé, és egyre inkább a Bitcoin felé is. Amikor a környezet megváltozik – emelkednek a kamatok, erősödnek a recessziós félelmek, vagy kitör egy válság –, ugyanaz a tőke visszavonul. Mindkét piac egyszerre érezni a hatást.
Érdemes megjegyezni, hogy a kriptovaluták általában még szorosabb összefüggést mutatnak a technológiai cégekre koncentráló indexekkel, mint a szélesebb körű S&P 500-zal; ez a tendencia különösen jól látható a piac hirtelen mozgásai során.
Hagyományos pénzügyek kontra kriptovaluta: melyik a jobb?
Az őszinte válasz az, hogy mindkettő más-más célt szolgál, és a legátgondoltabb befektetők általában mindkettőt megértik, ahelyett, hogy bármelyiket is elvetnék. Íme egy összehasonlító áttekintés arról, hogy mit is kínál valójában mindkettő:
Az S&P 500 figyelemre méltó hosszú távú hozamokat ért el, és továbbra is a hagyományos pénzügyi világ egyik legmegbízhatóbb vagyonépítési eszköze. De vannak olyan strukturális korlátai, amelyeket könnyű figyelmen kívül hagyni: az eszközeit közvetítők tartják, a kereskedés egyetlen időzóna üzleti óráira korlátozódik, és a tulajdonában lévő vállalatok bármikor, amikor nekik megfelel, új részvények kibocsátásával hígíthatják részesedését.
Az indexen túl: vegye kézbe vagyonának irányítását
Az S&P 500 a hagyományos pénzügyi rendszerben a vagyonépítés alapvető eszköze, és ha megérted, az minden eszközosztályban tájékozottabb befektetővé tesz.
De érdemes tisztázni, hogy ez mit is jelent: bizalmat kell fektetni a központosított vállalatokba, olyan hivatásos vezetői csapatokba, amelyek nem feltétlenül a részvényesek érdekeit tartják szem előtt, valamint olyan brókercégekbe, amelyek a nevedben kezelik a vagyonodat, és szélsőséges esetekben korlátozhatják a hozzáférésedet.
A kriptovaluták másfajta kompromisszumokat jelentenek. A volatilitás nagyobb. A piac fiatalabb és kevésbé ismert. De olyan lehetőséget is kínál, amit az S&P 500 szerkezetileg nem tud: az eszköz közvetlen, letétkezelő nélküli birtoklásának lehetőségét, a saját feltételei szerint – a nap bármely órájában, a világ bármely pontján, bárki engedélye nélkül.
Egyre több befektető számára ez a különbség nem csupán elméleti kérdés. Hanem gyakorlati szempont, hogy végső soron ki rendelkezik a vagyonuk felett.
Záró gondolatok
Az S&P 500 indexet és a kriptovalutákat gyakran egymás ellentéteiként ábrázolják: a régi pénz az új ellen, a centralizált a decentralizált ellen, a stabil a volatilis ellen. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Rövid távon egyre szorosabban összefonódnak, mivel ugyanazok az intézményi tőkeáramlások és makrogazdasági erők hajtják őket.
De ezek valójában egymástól eltérő, hosszú távú szemléletmódokat tükröznek azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a tulajdonjog, és ki rendelkezik a vagyonod felett. A kettő megértése az, ami megkülönbözteti a passzív befektetőket a tájékozottaktól.
